VISSZATARTÁS
(Visszatartás kötelező vagy sem)
Visszatartásba helyezés
SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR
A visszatartásra vagy a visszatartás mellőzésére vonatkozó kötelezettség két szabályozás hatálya alá tartozik:
- A francia munka törvénykönyve – R4412. cikk A címkézett termékekkel kapcsolatos vegyi kockázatok megelőzése.
- ICPE környezetvédelmi törvénykönyv, 1976. július 19-i törvény, amely kimondja, hogy „Az esetlegesen víz- vagy talajszennyezést okozó folyadékok tárolásának a visszatartási kapacitáshoz kell igazodnia”.
Szennyezés kockázata
Lásd a víz- és talajszennyezés fejezetet
Keressen visszatartási kötelezettség nélküli zsírtalanító oldószert
Lásd a gyártó keresése felhasználás szerint fejezetet
__________________________________________________
SZÉNEGYENSÚLY®
Szénegyensúly az ISO 14 000 és ISO 14 040 szabványok értelmében
Az ADEME által bejegyzett logó és védjegy.
A szénegyensúly egy termék gyártási ciklusa során a kibocsátás számbavétele a termék forgalomba hozatalát megelőzően, illetve egy tevékenység vagy telephely közvetlen vagy közvetett kibocsátásának számbavétele. Figyelembe kell vennie különösen a humán erőforrásokból származó kibocsátásokat, beleértve a betakarítást, a zúzást, az észterezést, a gyártást, a szállítást és a hulladékkezelést. Ehhez szükséges a termék életciklusának alapos ismerete az ISO 14040 szabványnak megfelelően. A szénegyensúly a már hatályos ISO 14064 szabvány szerint készül.
__________________________________________________
OLDÓSZER-KEZELÉSI TERV
Oldószer-kezelési terv, PGS
SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR
- Az oldószer-kezelési terv (PGS) a létesítmény oldószer-bemeneteinek és -kimeneteinek mérlege. Létesítmény alatt az adott ipari telephelyet értünk. Célja az illékony szerves vegyületek (VOC) teljes (csatornázott és diffúz) vagy diffúz kibocsátásának értékelése a kibocsátási határértékeknek való megfelelés ellenőrzése érdekében.
A reagensek és üzemanyagok nem képezik a GSP részét. Az üzemanyagként használt oldószereket, valamint az ipari hulladékot is figyelembe kell venni.
- 1998. február 2-i miniszteri rendelet, 28/1. cikk (2000. május 29-i rendelet, 3. cikk)
„Minden olyan létesítmény üzemeltetőjének, amely évente több mint egy tonna oldószert használ fel, oldószer-kezelési tervet (PGS) kell készítenie. Ezt a tervet a minősített létesítmények felügyelősége rendelkezésére bocsátják.”
Ha a létesítmény éves oldószerfogyasztása meghaladja az évi 30 tonnát, az üzemeltetőnek minden évben oldószer-kezelési tervet kell benyújtania a minősített létesítményeket ellenőrző szervhez, valamint tájékoztatnia kell azt az oldószer-fogyasztás csökkentése érdekében tett minden intézkedésről.
__________________________________________________
VOC illékony szerves vegyületek (kibocsátás)
Az illékony szerves vegyületek (VOC) mennyiségének csökkentése
SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR
A VOC-kibocsátás csökkentésére vonatkozó francia előírások jelenleg a 2015. június 1-jei Seveso III ICPE-rendelet hatálya alá tartoznak. A 4330-as nómenklatúra hatálya alá tartozó ipari létesítményeknek oldószer-kezelési tervet (PGS) kell készíteniük a VOC-kibocsátásuk csökkentése érdekében.
Így a rendelet minden olyan ipari vállalatra vonatkozik, amely 1 tonnánál több gyúlékony oldószert tárol vagy használ.
A VOC fogalmának meghatározása
A légkörben gáznemű formában megtalálható vegyület, amely közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol az állatokra vagy a természetre.
A metán nem minősül VOC-nak, mivel nincs közvetlen hatása az egészségre. A VOC kifejezésnek inkább NMVOC-nak („nem-metán VOC”) kellene lennie. A metán azonban üvegházhatású gáz.
Ezért minden olyan szerves anyag vagy keverék, amely gáz halmazállapotban van, vagy amely a használat során a szokásos hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett könnyen elpárolog, VOC-nak minősül. Az oldószerek tehát elsősorban abban az esetben érintettek, ha gőznyomásuk 293 15 K (20 °C) hőmérsékleten nagyobb, mint 0,01 Kpa.
MEGJEGYZÉS: Az aeroszolokban hajtógázként használt propán-bután keverékek VOC-nak minősülnek.
Ezen különböző okok miatt a francia szabályozás megszigorította a gyúlékony oldószerek tárolására és felhasználására vonatkozó mennyiségi küszöbértékeket
(≤ 60 °C) vagy propán-bután aeroszolok 2015 júliusában.
// Lásd a Tűzvédelmi szempontok - gyúlékony folyadékok című szakaszt //
__________________________________________________
BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁG BIOLÓGIAI LEBOMLÁS
Az oldószerek, zsírtalanítók és tisztítószerek biológiai lebonthatósága ipari környezetben
A biológiai lebonthatóság, amint azt tudjuk, egy vegyület vagy termék azon képessége, hogy kedvező környezetben – fény, páratartalom, oxigén – biológiai szervezetek, például baktériumok, gombák vagy algák hatására lebomlik, valamint ezen biológiai lebomlás eléréséhez szükséges idő.
A 100%-ban biológiailag lebomló kereskedelmi szlogen, ha nem is cáfolható, de félrevezetőnek bizonyulhat, mivel nem utal semmilyen időbeni keretre.
Bár a WC-papír lebomlása 2 hét és 1 hónap között van, egy alma magja 1-5 hónap, egy cigarettacsikk 1-5 év, egy közönséges műanyag zacskó pedig 450 év alatt bomlik le, és az urán 238 izotóp esetében 4,5 milliárd évre van szükség.
Egy termék biológiai lebomlásának százalékos mértéke ezért az időtől is függ.
Míg a fogyasztói termékekre, például a műanyag zacskókra, csomagolásokra, mosószerekre, mosóporokra stb. vonatkozó előírások és szabványok tökéletesen kidolgozottak, addig a professzionális felhasználásra szánt termékekre – maradjunk az oldószereknél – többféle elemzési és jellemzési módszer vonatkozik.
ELSŐDLEGES BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁG
A CEC L 33 T 82 szerint megállapítva. Ezt a vizsgálati módszert eredetileg kenőanyagokra fejlesztették ki, de ez egy hiteles mutató, amely átfedésben van a más módszerekkel kapott eredményekkel, és amely alkalmazható olyan oldószerekre, amelyek nem csupán zsírtalanítóként, hanem kenőanyagként is használatosak, különösen a süllyesztésnél és az elektroeróziós felületkezelésnél, valamint fémlemezek vágásánál, bélyegzésénél és húzásánál, amikor a kezelők elfolyó folyadékokat használnak.
Az elsődleges biológiai lebonthatóság a biológiai lebomlás százalékos arányát határozza meg 21 nap után 25°C-on vizsgálva.
EGYSZERŰ BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁG
Az alapjául az OECD 301 A tesztek szolgálnak, amelyek megfelelnek az ISO 7827 szabványnak.
Az OECD 310 A szabvány szerint készült.
Meghatározza a COD eltűnését és a biológiai lebomlás százalékos arányát 28 nap elteltével.
EGYSZERŰ ÉS TELJES BIOLÓGIAI LEBONTHATÓSÁG
Az OECD 310 C szerint meghatározva. Ez a módszer a módosított MITI TEST néven is ismert.
Meghatározza a biológiai lebomlás százalékos arányát 28 nap alatt, valamint a 100%-os biológiai lebomláshoz szükséges időt napokban.
Az alkalmazott módszertől függően és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által ajánlott elemzések jelenlegi állása szerint a 80% feletti lebomlási arányú oldószer besorolható a biológiailag lebontható, a biológiailag könnyen lebontható vagy a biológiailag teljes mértékben lebontható kategóriába.
A DREAL egyértelműen meghatározza az ipari, víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos szabályozási környezetet. Ha van lehetőség rövidebb útra,
„a szennyezők fizetnek”. Bár a DREAL a minősített létesítmények ellenőrzését végzi, jogosult arra, hogy valamilyen katasztrófát követően bármely létesítmény ellenőrzését kérje.
A WGK BESOROLÁSA
Ezt a besorolást Németországban alkalmazzák, de az egyszerűsége miatt referenciaként szolgál.
Minden anyag fel van sorolva és osztályozva van. Az ezeket az anyagokat bármilyen mennyiségben tartalmazó termékek ugyanezen besorolás alá tartoznak.
Három osztály létezik
WGK 1. osztály: Enyhén veszélyes a vízre
WGK 2. osztály: Veszélyt jelent
WGK 3. osztály:Nagyon veszélyes a vízre
__________________________________________________
SDS
(Biztonsági adatlap, Safety Data Sheet)
SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR
Az SDS-ek minden vegyi anyagra, keverékre és készítményre kiterjednek. Ezeket az oldószerek és zsírtalanítók gyártói vagy forgalmazói állítják ki, és a felhasználóknak, a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, a munkáltatóknak, a munkavállalóknak, a megelőzéssel foglalkozó szakembereknek és a CHSCT tagjainak szólnak. Meg kell felelniük a 2006. december 18-i 1927/2006/EK REACH-rendeletnek és az ATP.10 CLP 2017/776 EK-GHS rendeletnek
A 2015. június 1-je előtt közzétett vagy elküldött SDS nem felel meg a rendeletben foglaltaknak. Ezenkívül az SDS-eket kezelni kell, azaz a felhasználót tájékoztatni kell az előírásokban vagy magában a termékben bekövetkezett változásokról.
__________________________________________________
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁL (GWP PRP)
Az F-gázokról szóló rendelet
A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU rendelet (F-gáz irányelv) megtiltja a 150 GWP-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázok használatát és azok légkörbe történő kibocsátását.
Ez a tilalom hatályban van.
A COP 22 úgy döntött, hogy a közeljövőben betiltja az összes HFC-t, beleértve a HFC 152 A-t is. Garantáljuk, hogy aeroszoljaink nem tartalmaznak GWP értékkel rendelkező hajtóanyagokat.
__________________________________________________
BIOAKKUMULÁCIÓ Biokoncentráció
Az ipari zsírtalanító oldószerek bioakkumulációja
A bioakkumuláció vagy biokoncentráció a szervezeteknek, köztük az állatoknak (rákfélék) arra a képességére utal, hogy bizonyos vegyi anyagokat felszívnak és koncentrálnak testük egészében vagy egy részében.
Ez tehát nem azonos a biológiai lebomlással, de ahhoz hozzájáruló tényező. Minél kisebb mértékű a bioakkumuláció, annál gyorsabb a biológiai lebomlás.
Az ASTM E 1688 szabvány meghatározza a bioakkumulációt az üledékekben.
Az ökotoxikológiában a log KOW (log P) mérés, azaz az n.oktanol/víz megoszlási index az irányadó.
Azt tükrözi, hogy egy molekula hajlamos-e felhalmozódni az élő szervezetek biológiai membránjaiban; ha ez az érték magas, akkor a bioakkumuláció kockázata jelentős.
Az az oldószer, amelynek log KOW értéke 3-nál kisebb, csak kis mértékben tekinthető bioakkumulatívnak.
A log P mérést a gyógyszerek, köztük az érzéstelenítők emberben való perzisztenciájának meghatározására is használják.
__________________________________________________
ÓZONLEBONTÓ POTENCIÁL
(ODP)
A professzionális felhasználásra szánt oldószerek és zsírtalanítók ózonlebontó potenciálja (ODP)
Egy oldószer vagy gáz ózonlebontó potenciálja az a károsodás, amelyet a vegyület a felső légkör ózonrétegében okoz.
Bár a halogénezett alkánok, például a CFC-k és egyes HCFC-k már évekkel ezelőtt betiltásra kerültek, a zsírtalanító oldószerek még mindig tartalmazhatnak n-bróm-propánt (n-propil-bromid - nPB), amelyet tisztán a gőzös zsírtalanításban vagy keverékként a hideg zsírtalanító szerekben használnak. Ennek a vegyületnek az ODP-értéke 0,027, ezért nincs betiltva. Referencia: R 11 vagy CFC 11 PDO = 1.
__________________________________________________
VÍZ- ÉS TALAJSZENNYEZÉS
Víz- és talajszennyezés, oldószerek és ipari zsírtalanító szerek kockázata
Minden olyan ipari létesítményre alkalmazandó, amely a gyúlékonyság vagy toxicitás szempontjából veszélyes vegyi anyagokat tárol, használ, feldolgoz vagy forgalmaz.
Vízszennyezés (felszín alatti vizek, vízfolyások, csatornarendszerek) vagy talajszennyezés lehet szándékos kibocsátás, különösen a telephelyre behatoló személy esetén, véletlen kibocsátás, a berendezés meghibásodását követő szivárgás, tűz vagy robbanás esetén.
Ez utóbbi esetben, amely sajnos a leggyakoribb, különböző típusú balesetek lehetségesek:
- Tűzeset mérgező füstök és hősugárzás felszabadulásával
- UVCE (Unconfined Vapor Cloud) robbanás, gyúlékony gőzök nem zárt felhőjének robbanása
- BLEVE (Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion), amely általában egy tartály hőmérséklet- és nyomásemelkedést követő robbanását jelenti.
- A BOLL OVER jelenség, amely akkor fordulhat elő, ha egy szénhidrogén-tároló tartályban vízréteg van, és a tartályt sugárzó hővel melegítik.
- A DOMINÓ-HATÁS Egy vagy több további balesethez vezető történés
A víz- és talajszennyezés ezért egy ilyen jellegű esemény után mindig nagy valószínűséggel bekövetkezik. Ha a létesítmény nyilatkozattételi vagy engedélyezési kötelezettség alá tartozik, a DREAL rendszeresen ellenőrzi azt.
Ebben a tekintetben a DREAL tekinthető a vízi rendőri szervnek. Ezt a környezetvédelmi törvénykönyv L 210. cikke garantálja: „A víz a nemzet közös örökségének része”. 1993. március 29-i 93-743. sz. rendelet megállapította a bejelentéshez vagy engedélyhez kötött ipari műveletek és tevékenységek nómenklatúráját. A 2015. május 11-i, SEVESO III néven ismert rendelet az új bejelentési küszöbértéket 1 tonna gyúlékony folyadékban határozza meg. (lásd tűzvédelmi szempontok rovatban).
A zsírtalanító oldószerek esetében a víz- és talajszennyezés kockázata szempontjából a legveszélyesebbnek a metalloidokat, nehézfémeket, benzolt vagy policiklusos aromás vegyületeket tartalmazó egyes szénhidrogéneket, illetve halogént (klórt, fluort, brómot) tartalmazó anyagok vagy készítmények minősülnek.
A talajszennyezéssel kapcsolatban – függetlenül annak eredetétől vagy okától – a szabályozás egyszerű, és a „szennyező fizet” elvén nyugszik. Bár a mai analitikai eszközök rendkívül egyszerűvé teszik a talajelemzést, a talajfertőtlenítés költségei óriásiak lehetnek.
Franciaországban évente 30 000 ellenőrzést végeznek rendszeresen. A DDT, a vízügyi hivatalok, az ONEMA, valamint a csendőrség és a polgármesterek is felelősek a szabálysértések nyilvántartásáért.
__________________________________________________
IPARI HULLADÉKOK
Ipari hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelezettségek
Oldószerek és zsírtalanítók professzionális használatra
A Környezetvédelmi Minisztérium 2008/98/EK keretirányelve meghatározza az ipari hulladékokkal kapcsolatos főbb célkitűzéseket és prioritásokat.
- Hulladékkeletkezés megelőzése
- Újrafelhasználás
- Újrahasznosítás
- Visszanyerés
- Ártalmatlanítás (égetés)
- A végső hulladék kezelése
„Az ipari hulladékok minden egyes előállítója vagy birtokosa jogilag felelős a hulladékaiért és azok begyűjtésének, szállításának, ártalmatlanításának vagy újrahasznosításának feltételeiért. Ez az elv a hulladéktermelő vagy -birtokos felelősségének elve, akinek képesnek kell lennie arra, hogy igazolja a hulladék végső rendeltetési helyét és az ártalmatlanítás módját.”
Az ipari hulladékok osztályozása a környezetvédelmi törvénykönyvben (R 541-7-R 541-11 és R 541-8 függelék) meghatározott nómenklatúra (6 számjegyű kód) szerint történik.
Ezt a nómenklatúrát a CLP-előírásokkal történő összhangba hozás érdekében frissítették, és 2015. június 1. óta alkalmazandó.
A CLP-előírások veszélyességi osztályt határoznak meg egy adott anyagra vagy készítményre, de egy hulladéktermékre is, az azt alkotó összes termék függvényében. Ha a termék veszélyesnek minősül, a hulladék is veszélyesnek minősül, és BSD-űrlapot (Bordereau de Suivi de Déchets, hulladék nyomon követési lap) kell kiállítani. A hulladékot ezt követően egy engedélyezett központnak kell átvennie.
Az ipari hulladékok ICPE besorolása ettől eltérő.
4000-es rovatok a vámtarifaszám a tárolásra és a tárolt mennyiségre vonatkozóan
3000-es rovatok, amelyek magára a hulladékra vonatkoznak (IED rovatok)
2700-as rovatok a tevékenységekre vonatkozóan
Az oldószerek, zsírtalanítószerek és tisztítószerek használata során keletkező ipari hulladékokat a következő kategóriákba soroljuk
070 101 vizes tisztítószerek
070 103 halogénezett oldószerek (klór, bróm, fluor)
070 104 nem halogénezett oldószerek
160 504 oldószereket, zsírtalanító vagy tisztítószereket tartalmazó, nyomás alatt lévő flakonok (aeroszolok)
__________________________________________________
HAJTÓKÖZEGES AEROSZOLOK
Az aeroszolos kiszerelésű oldószerek különleges esete
Nyomás alatti egységek
A zsírtalanítóként, tisztítószerként, csírátlanítóként, fertőtlenítőként, féktisztítóként és fúvóként használt, aeroszolokban kiszerelt és használt oldószerek környezetvédelmi szempontjainál figyelembe kell venni a bennük található hajtógázokat is.
CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZOK AEROSZOLOKHOZ
Izobután
Az izobután -11,7 °C-os forráspontja miatt még mindig széles körben használatos a propán-bután helyett. Például a hordozható tábori tűzhelyekhez használt gázos aeroszolok már nem kaphatók. A Butagaz aeroszolok a Koreában történő kiszerelést követően eltűntek a boltjainkból.
Propán-bután
A propán forráspontja -44°C, ezért mindig butánnal vegyítve kínálják, amelynek forráspontja 0°C.
Előnyök: rendelkezésre áll, olcsó (a BP-keverék egyszerűen speciálisan erre az alkalmazásra szagtalanított PB-gáz),
Nagy gázkészlet az aeroszolokban, jó oldhatóság a legtöbb termékben, alacsony belső nyomás (2,5 bar), ami lehetővé teszi alacsony költségű, 12 baros tartályok használatát.
Rendkívül alacsony aktív termék/hajtóanyag arány.
Hátrányok: Forráspont -58°C rendkívül gyúlékony.
Ismert illékony szerves vegyület (VOC).
Tárolás korlátozott mennyiségben. Új SEVESO 3 szabályozás,
ICPE 4320/4321 rovatok.
Tilos a szupermarketekben vagy barkácsáruházakban történő tárolás. Jövőbeni szabályozás a speciális PS-re vonatkozóan.
A túlértékelt biztosítási díjak, mivel a tűzkárok fő oka (főként a kezeléshez kapcsolódóan).
A propán-bután toxikológiai szempontból is kóros kockázatot jelent, mivel a szervezetbe jutva a fehérjékkel vagy nukleinsavakkal reakcióba lépve valószínűleg különböző toxikus metabolitok keletkeznek, amelyek szétterjednek az emberi szervekben.
CFC/HCFC/HFC
A CFC-gyártási tilalmat 1995-ben vezették be.
A HCFC-k betiltása fokozatosabban történt, 2007-ben kezdődött egyes olyan HCFC-kkel, amelyeknek alacsony az ODP-értéke, de magas a GWP-jük.
Ezen gázok helyébe természetes módon a HFC-k léptek, főként a HFC 134 A, amelynek forráspontja -25 °C, és mindenekelőtt nem gyúlékony.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2014. 04. 16-i 517/2014/EU rendelet („F-gáz rendelet”) megtiltja a 150 GWP-nél nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú gázok légkörbe történő kibocsátását. Ez érvényes a HFC 134 A esetére is.
Ez a tiltás 2018. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.
Az aeroszolok kiszerelői természetesen a HFC 152 A felé fordultak, amelynek GWP-értéke 124, azaz 150-nél kisebb. Bár a HFC 152 A rendkívül gyúlékony -50°C-on, forráspontja -25°C-on szigorúan megegyezik a HFC 134 A forráspontjával, így nem volt szükség a termékek „újraformulázására”.
Ennek a megoldásnak nem valószínű, hogy nagy jövője lesz. A Montreali Jegyzőkönyv (1987) aláíró felei (197 ország), akik nemrégiben, 2016 júliusában Bécsben találkoztak, határidőt szabnak meg a HFC-k kivonására.
A COP 22 úgy döntött, hogy a közeljövőben betiltja az összes HFC-t, beleértve a HFC 152 A-t és az összes olyan HFC-t, amelynek globális felmelegedési potenciálja van. Ezt a megállapodást 197 ország írta alá (a HFC GWP-je 14 000-szer nagyobb, mint a CO2-é). Hivatkozás: UNFCCC COP 22.
Néhány aeroszolkiszerelő nemrégiben hozott döntése, miszerint a HFC 152 A-t a HFC 134 A alternatívájaként kínálják, ezért nem fenntartható.
HF0
A fluorozott gázok 4. generációja van kialakulóban: a hidrofluorolefinek, R 1234 ze néven. Ennek a cseppfolyósított gáznak a 0DP értéke 0, GWP-értéke elhanyagolható, forráspontja pedig hasonló a HFC 134 a-éhoz (-19 °C).
A jelenlegi ára különösen magas, de ez várhatóan megváltozik, ha széles körben elterjedt hűtőközeggé válik a légkondicionáló rendszerekben és a poliuretán habosításban.
DME
A dimetil-étert vagy metoxi-metánt a műszaki aeroszolok kiszerelői némiképp elhanyagolták. -24°C-os forráspontjával és -41°C-os lobbanáspontjával nem helyettesíti költséghatékonyan a propán-butánt. Ugyanakkor figyelemre méltó oldóerővel, jelentős gáztartalékkal és kiváló vízoldhatósággal rendelkezik.
A metoximetánt (DME) még mindig széles körben használják a kozmetikumokban: hajlakkokban, formázó zselékben, borotvahabokban.
A DME már nagyon régóta létezik, és a jól ismert Start Pilote aeroszolok kizárólag DME-t tartalmaznak.
Mivel a DME az etanol izomerje, a következő néhány évben nagy mennyiségű biomasszából származó anyag válhat elérhetővé, ami vonzó bioforrásból származó hajtóanyaggá teheti.
SŰRÍTETT GÁZOK AEROSZOLOKHOZ
CO2
A CO2 vagy szén-dioxid az ideális gáz, mivel természetes forrásból származik. A CO2, amely a hűtéstechnikában R 744 néven is ismert, légköri gáz, ami azt jelenti, hogy a levegőben megtalálható, akárcsak az argon, a hélium, az oxigén és a nitrogén. A CO2-t referenciaként használták a globális felmelegedési potenciál meghatározásához is.
Más gáz (GWP) értéke Példa Co2 PRP = 1 - HFC 134a PRP = 1430
A fotoszintézis által termelt CO2, amely a földi élet alapja, a föld alatti rétegekben áll rendelkezésre. Ennek a nem gyúlékony, nem robbanásveszélyes, nem éghető, inert, élelmiszeripari, orvosi és bakteriosztatikus sűrített gáznak egyetlen hátránya van: nehezen keverhető a legtöbb kiszerelt termékkel, ha azok erősen viszkózusak.
A hagyományos Impact Gassing technikáknál a szükséges nyomás túl nagy lenne és deformálná a burkolatot.
Előnyök: nem gyúlékony, nem robbanékony, nem éghető
Az élelmiszeriparban engedélyezett hajtóanyag (a CO2-t szénsavas italok szénsavasítására, valamint vákuumcsomagolt élelmiszerek
inertizálására és bakteriosztatikus védelmére használják).
Hátrányok: A CO2 a nyomás alatt lévő burkolatokban, vízzel vagy vízmaradványokkal nem kompatibilis.
Előny vagy hátrány: A marketing döntés: a sűrített gázok csak egy nagyon kis részét teszik ki az aeroszolos dobozoknak, ezáltal azok igen nagy mennyiségű terméket tartalmaznak. Ez a végső árat tekintve előny vagy hátrány lehet.
DINITROGÉN-OXID N2O
A dinitrogén-oxidot széles körben használják orvosi környezetben.
Aeroszol-hajtóanyagként használják, a CO2-tól eltérően részben vízben oldódik, ami azt jelenti, hogy széles körben használható vízalapú készítményekben, tejszínhabban, mosószerekben stb.
Nem gyúlékony gáz, tiszta állapotban oxidáló hatású, de víz jelenlétében nem.
Az N2O GWP-je (globális felmelegedési potenciál) 298-szor nagyobb, mint a CO2-é, de mivel az aeroszolokban használt sűrített gázok aránya igen alacsony (2-3%), hosszú távú hatása elhanyagolható
(különösen, ha összehasonlítjuk a propán-butánnál, amelynek GWP-je 300 000-szer nagyobb, mint a CO2-é).
NITROGÉN N
A nitrogén, akárcsak a természetes eredetű szén-dioxid, ideális gáz a környezetvédelem szempontjából.
A bennünket körülvevő levegő 78,06 térfogatszázalékát teszi ki.
A nitrogént a levegő cseppfolyósításával állítják elő.
Sűrített gáz, nem gyúlékony, inert, mégis, figyelembe véve rendkívül alacsony forráspontját -195°C -, a kondicionáló gépek táplálására különösen felkészített berendezésekre van szükség.
A nitrogént általában nagyon nagy tételek, például ködpermetek és hajlakkok gyártásánál használják. Ez a tökéletes gáz a magas hatóanyag-tartalmú vizes készítményekhez, ha azt Gazer Shakerben szerelik ki.