Műszaki tisztító oldószerek
formulázója és gyártója a gyanta- és
kompozitgyanta-gyártók és
-felhasználók számára
Alternatív oldószerek és a ketonok,
klórozott oldószerek, NMP, CIP
és más CMR-ek helyettesítői
__________________________________________________
Poliészter gyanták
__________________________________________________
A poliésztergyantákat az adott alkalmazástól és felhasználási területtől függően széles körben használják.
Az UP vagy UPR telítetlen poliészterek több különböző családba sorolhatók, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
Alifás homopolimerek PGA PLA PGL PCL PHA PHB
Alifás kopoliészterek PEA PBS
Félaromás kopoliészterek FBT PTT PEN (PET és PEC telített, hőre lágyuló műanyagok)
Aromás homo és kopoliészterek Poliakrilátok
A vinilészter gyanták, amelyeket néha „poliészter-epoxi hibrid gyantáknak” is neveznek, gyakran ugyanúgy alkalmazhatók, mint a poliészter gyanták.
Ezeket a gyantákat igen széles körben alkalmazzák:
Kompozitokhoz
A bevonáshoz
Megjegyzés: Megjegyzés: Ha az illékony szerves vegyületekre (VOC) vonatkozó európai irányelv alkalmazhatóságát a szálerősítésű műanyagok (FRP Fibre Reinforced Plastics) ágazata a fa és a műanyagok laminálásának terminológiájával kapcsolatban kétségbe vonja, (a sztirol kibocsátások alapján: reaktív monomer, amelyben a telítetlen poliészter feloldódik, de amely a telítetlen poliészter láncainak reaktív helyeivel kopolimerizálva háromdimenziós szilárd anyagot képez, amelyet hőre keményedő műanyagnak neveznek), a tisztító oldószerek használatának szabályozási kerete ebben az esetben sem vitatható.
A telítetlen poliészterek tisztításához használt oldószerekkel kapcsolatos kritériumok és igények eltérőek, amennyiben a következő anyagokról van szó:
GYANTAGYÁRTÓ EGYSÉGEK, GYANTAGYÁRTÓK
Általánosságban az IED-irányelv hatálya alá tartozó ICPE, oldószer kezelési terv létrehozása, a VOC-kibocsátás korlátozása, az ipari hulladékok kezelése és újrahasznosítása. Az alkalmazott oldószereknek gyors oldódási idővel kell rendelkezniük a tartályok, reaktorok vagy keverők tisztításakor 2 tétel között, ha azok nincsenek egymással összekapcsolva, vagy csőrendszerek tisztításakor vagy feltöltéskor. Ennek a tisztításnak még alaposabbnak kell lennie, ha a gyanta gyártását követően ugyanabban a kísérleti berendezésben keményítőanyagot állítanak elő.
Az olyan oldószerek, mint például az n-metilpirrolidon (NMP), az n-etilpirrolidon (NEP) és a gamma-butilakton (BLO) jó hatást biztosítanak, de CMR (rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító) besorolásúak.
Poliészter gyantákat ALKALMAZÓ, FELHASZNÁLÓ EGYSÉGEK VAGY GYAKORLATI MŰHELYEK, Alkalmazók, felhasználók
Ebben az esetben az aceton nagyon gyakran használatos. A gyártók igényeivel ellentétben az alkalmazáshoz egy gyanta és egy keményítő összekeverése szükséges. Az üzemi tisztítási időnek meg kell egyeznie a TECAM keményedési idővel (a keverék felhasználhatóságának ideje).
__________________________________________________
Epoxi gyanták
__________________________________________________
Az epoxidgyanták, közismert nevükön epoxigyanta vagy epoxigyanták, a hőre keményedő polimerek családjába tartoznak, és számos alkalmazási területük van:
Eredetileg szerkezeti ragasztóként való felhasználásra szintetizálták őket.
Gyakori felhasználások
|
A legelterjedtebb gyanták az epiklórhidrinek (ECH). Az endokrin rendszert feltehetően károsító hatású biszfenol A (BPA) helyettesíthető alifás vagy aromás glikolokkal, fenolos vagy kreszolos novalákokkal, hidantoinnal (glikol-karbamidok), brómozott vegyületekkel és akrilátokkal.
A legelterjedtebb keményítőszerek a poliizocianátok (difenil-metán-diizol-cianátok DDM - MDA), alifás aminok, vízmentes keményítők és a TGIC (triglicerid-izocianurát).
__________________________________________________
Poliuretán gyanták
__________________________________________________
A poliuretán gyantákat karbamátgyantáknak is nevezik.
Ebbe a családba tartozik minden olyan vegyület, amely egy izocianát és egy alkohol reakciójából képződik: rövid vagy hosszú láncú diolok vagy poliolok.
Ezek keletkezhetnek polikondenzációval vagy poliaddícióval.
A poliuretánok műszaki szempontból számos előnyt kínálnak, attól függően, hogy milyen módon és milyen alkalmazásban használják őket, akár alacsony, akár magas nyomáson.
Alacsony nyomás
Nagyon jó szakítószilárdság, nagyon jó méretstabilitás hő hatására, nagyon jó ellenállás az ásványi olajokkal szemben a poliészter alapú poliolok esetében, nagyon jó hidrolízisállóság, jobb rugalmasság hidegben, ellenállás a mikroorganizmusokkal szemben a poliéter alapú poliolok esetében.
A TPU-k (hőre lágyuló elasztomerek) kiváló kopás- és koptatásállósággal, húzóerővel és szakadással szembeni ellenállással, jó csillapító képességgel, valamint kiváló oxigén- és ózonállósággal rendelkeznek.
Ezen elasztomerek fizikai tulajdonságai, különösen rugalmassági modulusuk, kúszással és kopással kapcsolatos viselkedésük, valamint Vicat lágyulási pontjuk (VST) miatt széleskörűen alkalmazhatók.
Magas nyomás
A poliuretán habokat expandált hab formájában széles körben használják kivételes hőszigetelő tulajdonságaik, tapadásuk, felhajtóerejük és azon képességük miatt, hogy képesek az üregek kitöltésére egyidejű permetezéssel.
A rugalmas vagy merev poliuretánok fő felhasználási területei:
Merev habok épületszigeteléshez és elektromos háztartási készülékekhez,
Formázott vagy tömbösített rugalmas habok,
Elasztomerek, kötőanyagok, vízszigetelés, talpanyagok,
Műszaki alkatrészek, kerekek, lengéscsillapítók, silentblokkok, ütéscsillapítók, bútorok, autóipar, repülés, dekoráció, hajózás, sebészeti védőeszközök, textilipar.
A poliuretán gyanták száltekercseléssel, SMC-vel, BMC-vel vagy fröccsöntéssel is alkalmazhatók, valamint hőformázhatók vagy mechanikusan megmunkálhatók.
Környezetvédelmi szempontból nem bocsátanak ki VOC-ket és különösen nem bocsátanak ki sztirolt (lásd a poliésztergyantákról szóló részt).
__________________________________________________
Az oldószerek megválasztása – A követelmények meghatározása
__________________________________________________
Az oldószerek tisztítására és a gyanták feloldására szolgáló megoldások számos tényezőtől függenek; a választás még összetettebb, amikor felhordókról van szó.
Ez a választás a teljes polimerizáció előtt rendelkezésre álló időtől, valamint attól függ, hogy a polimerizáció befejezése után milyen polimert kapunk.
Ez az idő 5 szakaszban van meghatározva
1- A komponensek tárolási hőmérséklete vagy azok alkalmazásának hőmérséklete nagyon alacsony és nem elégséges a reakció lejátszódásához.
2- A POT LIFE (bedolgozhatósági idő): a komponens(ek) hőmérséklete elégséges, a reakció beindul.
A pot life az az idő, amelynek a végére a keverék viszkozitása megduplázódik.
Például, ha a keverék viszkozitása 10 000 Cps, 30 perc után pedig 20 000 Cps, akkor a pot life 30 perc. Ez alatt az angol kifejezés alatt általában
az edényben tölthető időt értik, ami az ultragyorsan reakcióba lépő keverékek esetében félreérthető lehet.
3- Lehetséges használati idő (WORKING LIFE). Ezt az értéket általában a gyártó adja meg. Ez az az idő, amely alatt a termék alkalmazható.
4- A gélesedési idő (GEL TIME TECAM). A készítmény géllé válik és többé már nem használható fel. (a viszkozitását már nem lehet mérni). A képződött poliepoxid megkeményedik; ezt gyakran előpolimerizációnak nevezik.
5- A poliepoxid teljesen polimerizálódott, ez a POLIMERIZÁCIÓS IDŐ ; elnyeri a végleges fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait.
A nehézségnek két oka lehet:
A reakció melyik szakaszában kíván tisztítani? (beleértve a teljes polimerizáció utáni feloldást is).
Milyen mennyiségeket kell használni? Az idők a mennyiségek szerint változnak: például 3 gramm felhordása nem ugyanazzal a reakcióidővel jár, mint 300 gramm felhordása egy 5 perces kétkomponensű ragasztó esetében.
__________________________________________________
Aceton: Veszélyesség és toxicitás
__________________________________________________
Ha 1 tonnánál több acetont tárolnak vagy használnak fel, az a SEVESO III hatálya alá tartozik, és be kell jelenteni a DREAL-nak (Inspection des Établissements Classés, besorolt üzemek felügyelete), vagy engedélyeztetni kell. Ezért ugyanazok a szabályozási kötelezettségek vonatkoznak az IED-irányelv és az oldószer-kezelési terv (PGS) elkészítése tekintetében.
Amellett, hogy az aceton könnyen gyúlékony (CAT 2), nem mentes a veszélyektől a toxicitás terén sem.
Lásd INRS toxikológiai adatlap 3. szám, aceton, CAS-szám: 67 641 2016. áprilisi változat
VLE KORLÁTOZÁS VME 500 ppm VLCT 1000 ppm